Annak ellenére, hogy népszerűsége folyamatosan növekszik ennek az ízletes és tápanyag dús italnak, a rooibos tea még mindig viszonylag ismeretlen a legtöbb teaivó számára a világon. Részben az az oka, hogy elég ritka, mivel csak egy speciális régióban terem meg Dél-Afrikában. A rooibos tea története azonban tele van érdekességekkel és izgalmakkal. Mivel nagyon egészséges és koffeinmentes, így méltán számíthatunk hosszú jövőjére a világpiacon.
A rooibos tea gyökerei a Cederberg régióban, a gyönyörű Dél-Afrikában vannak. A helyi bennszülöttek, a busmanok, már évszázadok óta szüretelik az Aspalathus Linearis (vörös fokföldirekettye), a rooibos tűszerű leveleit, melyet gyógynövényként használtak sok betegségre, valamint nagyon megszerették a belőle készült ízletes főzetet. A busmanok számának csökkenésével a rooibos tea majdnem elfelejtődött, azonban egy Carl Humberg nevű botanikusnak köszönhetően 1772-ben „újra felfedezték” és ekkor már szélesebb körben elterjedt. Később, 1904-ben, egy orosz bevándórló, Benjamin Ginsberg, aki érdekelt volt a teakereskedelemben, elkezdte népszerűsíteni a rooibos teát „Hegyi Tea” néven, mint a tea gyógynövény alternatíváját.
A II. világháború alatt, mikor a teabehozatal az ázsiai országokból szinte lehetetlen volt, a rooibos egy kiváló helyettesítő termék lett és így eljutott a világon mindenhova. Állandó probléma, hogy egyre magasabb az ára, valamint a kereslet folyamatos növekedése miatt, egyre többször hiánycikk.
Az 1960-as években vált igazán népszerűvé egy dél-afrikai édesanya, Annique Theron kiadott egy könyvet a rooibos tea egészségre gyakorolt hatásairól. A könyv megjelenése óta egyre több és több tanulmány jelenik meg a rooibos tea magas antioxidáns tartalmáról és egyéb pozitív hatásairól az emberi testre. A tanulmányok hatására a kereslet a többszörösére nőtt.
Népszerűsége a mai napig növekszik, egyre elismertebb és trendibb a tearajongók körében, valamint hozzájárul, hogy az emberek még egészségtudatosabbak legyenek.
