Egy kérdés, amit fel kell tennünk magunknak.
A bio szócska használata mára mindennapossá vált (hivatalosan „ökológiai gazdálkodásból származó”). A piacok kínálatát elsősorban két mechanizmus irányítja: Egyrészt vannak azok az iparcikkek, melyeknél sok reklámmal nagy kereslet generálható. Ezeknél a termékeknél a minőség dönti el, hogy megmaradnak-e a piacon. A másik mechanizmust a fogyasztók irányítják az igényeikkel. Befolyásolhatják a keresletet egy adott termékre is, ami még alig van a piacon. Ez a helyzet a bio teánál is.
Néhány ország, mint India, Sri Lanka, Indonézia és sok afrikai ország megpróbálja intenzív műtrágyázással kielégíteni a saját lakosságának teaigényét és emellett az exportot sem elhanyagolni. Ez a hatása a fogyasztók folyamatos nyomásának. Kb. húsz évvel ezelőtt jöttek a piacra az első hivatalosan igazolt bio teák Darjeelingből és Sri Lankáról. A minőség épphogy elfogadható volt az ár pedig magas, ám a tea így is nagyon kelendő volt. A többi már történelem. A növekvő kereslet hatására nőtt a kínálat és megjelentek konkurensek a piacon. Ennek köszönhetően nőtt a minőség és csökkent az ár.
Mi a bio tea?
Természetesen egy teaültetvényen nem lehet egyik szezonról a másikra bio teát termeszteni. Ehhez legalább három éves átállási időre van szükség, ameddig az ültetvényen semmilyen rovarirtót és vegyszert nem szabad alkalmazni. A teanövény könnyen alkalmazkodik ehhez a váltáshoz és az átállás a vegyiről a természetes trágyázásra sok újdonságot hozott magával. Először gyorsan növő füvet ültetnek, ami utána a teacserjék között növekedve megakadályozza a gyomok terjedését. Ezután az ültetvényeken gazdálkodó családokat a marhatartásra ösztönözik, így terelve őket a természetes trágyázás felé. Újabban a teatermelő földművesek mini biogáz „erőműveket” is használnak, hogy a tehéntrágyából a háztartás főzésére, fűtésére elegendő gázmennyiséget maguknak termeljék meg!
Összehasonlítva a hagyományos gazdálkodási móddal, sokkal kevesebb erdőt kell irtani tüzelésre. Ennek főleg Darjeelingben van nagy jelentősége, ahol a fák letarolásának köszönhetően az évek során egyre fenyegetőbbé vált a talajerózió problémája. Az átállási szakasz kezdetén az ültetvények vezetősége elfogadott egy felügyeleti rendszert elismert ellenőrzőhelyek segítségével. Ezek a vállalatok közvetlenül az ültetvényeken tevékenykednek és nagyon széles jogosultsággal rendelkeznek. Így nem csak a termesztést tudják ellenőrizni, hanem többek között a számviteli fegyelmet, a hozamot és a minőségfejlesztést is. Európai ellenőrző szervek, mint az „Institut für Marktökologie” (Svájc), az „Organic Farmers and Growers Association” (Anglia), vagy a „Naturland” (Németország) ellenőrzik ezeket a jelentéseket és szakvéleményezik az eredményeket a helyszínen évente többször. Az osztrák „Agrarmarkt Austria” és az „Austria Bio Garantie” a legismertebb ellenőrzőhelyek közé tartoznak. Ők adnak ki bio ellenőrző számokat is, ami feljogosítja az importőröket, hogy bio teát vezethessenek be. Az importőrök kötelesek a bevételi és eladási számaikat nyilvánossá tenni, továbbá a bio teákat elkülönítve tárolni és feldolgozni. Tehát egy bio teának kitüntetett tea minden esetben ellenőrzött ökológiai termelésből származik.
Ebben a tematikában egyesek számára a legmegdöbbentőbb az, hogy a csészében mindkét termék főzete ugyanolyan tiszta. De hát hogyan lehetséges ez? Akkor mire ez a nagy felhajtás?
Látszat vagy tény?
A szokásos módon előállított teában lévő vegyszerek a szárazteában fellelhetők – ha egyáltalán. Ehhez érdemes tudni, hogy a törvényileg szabályozott mérési alap -EU szerte- egy kiló szárazteára vonatkozik. Azaz amennyiben a vizsgálatok során maradványt mutatnak ki, az azt jelenti, hogy pl. x mennyiségű kémiai anyagot találtak egy kg szárazteában. Amennyiben ez az x mennyiség a törvényi határértéken felül van, ami nagyon ritkán, de néha mégis előfordul, úgy az adott tea már nem forgalomképes az élelmiszerjogi szabályozások alapján.
Ugyanakkor fontos tudni, hogy az élelmiszerbiztonsági előírások a nem bio teákra nagyon szigorúak. Például vegyünk egy almát, ami nem bio és éppen a határérték alatt vannak benne a vegyszerek, tehát fogyasztásra alkalmas. Ahhoz, hogy azonos mennyiségű vegyszert vegyünk magunkhoz nem bio tea által, kétezer csésze (!) határértéken lévő teát kell fogyasztanunk! Így elmondható, hogy ugyan a fejlett technológiának köszönhetően ki tudunk mutatni egy kockacukrot a Balatonban, nem biztos, hogy van értelme. A bio gazdálkodás jelentősége a teatermesztés területén inkább a hosszútávon fenntartható, a környezetet kímélő gazdálkodásban rejlik.
Ha most felteszed magadnak a kérdést, amit a cikk címének adtunk, gondolj az ökológiailag fenntartható gazdálkodásra, ami lassan, de biztosan a harmadik világ országainak termesztő területein egyre nagyobb problémává növi ki magát. Már több mint 150 éve monokultúrában termesztik a teákat, ez egyértelműen a talaj kilúgozódásához vezet, és további negatív hatással van a természetre és a környezetre. Ahol bio teát termesztenek, ezek a negatív hatások nincsenek, ugyanis a termelők a természettel összhangban gazdálkodnak. Ebből a szemszögből újra meg kell fontolnunk a választ a kérdésre: „Bio vagy nem bio?”
Minden Demmers Teaházban találsz bio teákat, amelyek szigorúan ellenőrzött termesztésből származnak. Minden teakedvelőnek tudatos bio teafogyasztást kívánok!
